2015. április 23., csütörtök

Aba-Belsőbáránd - Bolondvár és Ebvár

Aba-Belsőbáránd

Csak nagyon kevesek előtt ismert, hogy a 63-as út mellett fekvő Aba községnek két vára is van. A településhez tartózó, tőle 8-10 km-re fekvő Belsőbáránd határában áll a Bolondvár és az Ebvár. Az előbbi őskori, utóbbi középkori. Az őskori földvár belsejében található egy 25 méter étmérőjű körárok, amit sokáig szintén várnak hitték, csak a 20. század közepi-végi kutatások alapján derült ki, hogy ez egy korabeli templom és temető árka volt. Az Ebvár tőle északkeletre található, és formája miatt Kalap-hegynek is hívják. Noha a „hegy” csak 10-15 méter magas, ennek ellenére találó a kifejezés.

Aba-Belsőbáránd Bolondvár
Aba-Belsőbáránd Bolondvár 

Aba-Belsőbáránd Bolondvár
Aba-Belsőbáránd Bolondvár 







Aba-Belsőbáránd Ebvár
 Aba-Belsőbáránd Ebvár
 Aba-Belsőbáránd Ebvár
Aba-Belsőbáránd Ebvár
http://www.fejermegye-varai.hu/aba_belsobarand/




ABA-Belsőbáránd bronzkori földvár

A Dinnyés-Kajtor csatorna bal partján húzódik az a völgyoldal, amely kisebb – rá merőleges – bevágódású mellékvölgyeivel a Seregélyestől húzódó löszplatót zárja le. A táj geomorfológiája a lösz formakincséből mutatja be a jellegzetes alakulású, haránt módon hátravágódó mellékvölgyeket, illetve a közéjük ékelődő kisebb löszpiramisokat. Ezek közül az egyiken bronzkori földvár helyezkedett el.
A mintegy 20 hektáros területen jól megfigyelhetők a löszgyep társulás különböző típusai, az egészen nyílt, erodálódott állományoktól kezdve a zárt, széleslevelű pázsitfüvek által dominált állományokig.
Talán az országban is egyedülálló az a fragmentum, amelyben a tátorján, a borzas macskamenta, a szennyes ínfű , a tavaszi hérics és más védett növényfajok élnek.
A várhatóan 2000-ben megkezdődő védetté nyilvánítás célja a fenti, botanikai kuriózum megőrzése.
http://legikep.hu/aba-belsobarand-bronzkori-foldvar



Aba (Belsőbáránd), Holcer-Springer kastély és kertje
A kastély 1904-ben készült el. Stílusa eklektikus, amely szecessziós elemeket is tartalmaz.

2015. március 14., szombat

Kadarkút - Somogyszentimre - Vári domb

A Somogyszentimre Vári-domb jelenleg Kadarkúthoz tartozik. Szerkezetileg a somogyacsai Pogány domb és a ságvári Böre vár felépítésével egyezik.

Az alábbi könyvből szeretném a földvár rövid történetét ismertetni:

Szerzők: Magyar Kálmán - Novák Gyula:
Címe: Somogy Megye Várai A Középkórtól A Kurucz Korig
Kiadó: Somogy  Megyei Múzeumok Igazgatósága
Kiadás éve: 1998
ISBN: 963 7212 46 9




 A könyvben található egy vázlat, mely a földvár helyét mutatja.

 











A vár megtalálásában segítséget nyújtott ez a részletesebb térkép, ahol a 47-es számú világos plató a földvár helyét jelöli.











































Ez az ábra a vár szerkezetét mutatja.












A képen a volt barlang beszakadt bejárati részénél erezkednek a mélybe.
Eredetileg 10-12 m. hosszú és 1,2 méter széles volt a vár északi dombjában dr. Balla Pál leírása szerint.









A beszakadt barlang oldalában nagymératű róka lyukak láthatóak.






(Eredeti szöveg:

 A volt barlang beszakadt bejárati fele.
Eredetileg 10-12 m. hosszú és 1,2 méter széles volt a vár északi dombjában dr. Balla Pál leírása szerint.
Nováki Gyula 1960-ban agyagcsöveket talált ennek az északi részén, emiatt középkorinak minősítette.Szerkezetileg a somogyacsai
Hét keresztárokkal 5 részre osztott, melyből kettő sánc. Maga a vár palánkvár jellegű.



A külső vár falaiból legépebben az északi oldal maradt meg , a keleti és a nyugati oldal erősen erodálódott.)



A 2015.03.14. kirándulás képei itt találhatóak.
https://picasaweb.google.com/110707593898817886033/20150314Somogyszentimre_var











google


A Google térképen a vár helyét  megjelöltük.
Saját térkép 


A képek megtekintése a Google térképen.
Google képek/térkép